Májusban két találkozásban lehetett részünk partnerintézményünkben. Először intézménylátogatáson ismerkedtünk az Aranyhíd EGYMI arcaival. Lendvai Katalin intézményvezető szívvel-lélekkel fogadta közösségünket, amit kaptunk, az több volt, mint egyszerű látogatás. Maradandó élményekben részesültünk és pedagógiai elkötelezettséget láthattunk. Egyesületünk évtizedek óta pártfogolja szerény eszközeivel a város sokarcú iskoláját, részt veszünk ünnepeiken, és viszonzást is kapunk a tanulók rendezvényeinken való közreműködésével. A Szombathelyi Tankerületből érkező, sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását-nevelését, fejlesztését végző intézmény mégis számos meglepetést tárt elénk. Alaposan megismerhettük az iskola mindennapi szakfeladatait, az általános, a szak-, a készségfejlesztő iskolai szakágakat és a fejlesztő-nevelő oktatást. Megtapasztaltuk a sokoldalúan képzett gyógypedagógus és asszisztensi közösség elhivatottságát, gyermekszeretetét, végtelen türelmét. Magával ragadó volt látni a „soha nem adom fel” eltökéltséget, hogy a fejlesztés apró, de sorozatos lépésekkel igenis lehetséges. És persze mosollyal, simogatással, bátorítással. Ez a többfunkciós iskola olyan hely, ahol a gyerekek jól érzik magukat, a szüleik biztonságban tudhatják őket és remélhetik számunkra életesélyeik erősödését.
Második találkozásunkkor mi vittünk JÓKEDVET AJÁNDÉKBA! Nos, nem egyedül, hanem az Óvóbácsi Zsongodája duó meghívásával. Vártunk az alkalomra, és örültünk, hogy idén folytathattuk a sorozatot. Juhász Péter és Molnár Miklós a gyerekek minden rezdülésére figyelme, rövid idő alatt elvarázsolta a diáksereget. Mindenki részes volt az örömben, ahogy áradtak a dalok, először csak kevesen csatlakoztak az előadókhoz, aztán kórussá vált a sokaság. Ütemre mozdultak kezek és lábak, szólistának szegődtek a bátrak, a virágos jókedv táncra perdítette a legbátrabbakat! Nevelőik felszabadult mosolyát látva bízhatunk igazgató asszony jóslatában: sokáig emlegetni fogják a tavaszi zsongodát.
