1991-ben alapított klubunk történetében még nem fordult elő, hogy az ünnepi évfordulókon ne találkozhattunk volna társklubjainkkal. A pandémia miatt a harmincadikon, helyettesítő lehetőséget kerestünk. Olyan emlékezési formát, amely egy-egy tagtársunk megszólalásával idézi fel sokoldalú tevékenységünket, hazai és külföldi zontiánokkal való találkozásainkat, erőt adva jószolgálati elköteleződésünknek. Első megszólalónk Pócz Gáborné, a mi Marikánk. Elnöksége idején, a 15. évfordulón az emlékezést a bizakodás szimbólumával kapcsolták össze. Marika szavaival:
„2006. május 13-án városunk Szent István Parkjában tölgyfa ültetéssel, és emléktábla elhelyezésével ünnepeltük jubileumunkat. A mögöttünk álló éveknek állítottunk emléket, de a reményeink szerint magasra növő, terebélyesedő fával már a klubunk jövőre is gondoltunk. Most is kellemes felidézni, hogy minden jelenlévő átélte az elvégzett önkéntes munka örömét, a Zonta klub közösség fennmaradásának bizonyosságát. Az eseményt Pethő Kincső Szabó Lőrinc Fák virágok c. versével emelte ünnepivé, majd egyik alapító tagunk, Dr. Pethőné Dr. Pungor Zsuzsa osztotta meg emlékeit. Befejezésül az „Aranyhíd” iskola kis növendéke (R. Á.) citerán megszólaló dallamokkal tette még meghatóbbá az ünnepet. A közreadott fotómon látható, hogy a budapesti, a hévízi és a veszprémi klubok képviselői is velünk voltak. (Fotók a Képgalériában)
Szívesen gondolok vissza arra is, hogy elképzelésünk megvalósulását sokan segítették: a Prenor Kertészeti és Parképítő Kft, a Bokor Park Kft, az önkormányzat, Kováts Viktor kőfaragó. Az esemény óta eltelt újabb 15 év alatt Zonta-fánk szépen belakta magát a park korosabb fái közé, harmóniát, életerőt hirdetve. Klubunk pedig folytatta a Zonta célok érdekében végzett segítő munkáját. Visszük magunkkal Weöres Sándor üzenetét: „…az élet szép, csak bánni kell vele.”
